Gróf Wenckheim József Antal – akinek a nevéhez fűzhető Újkígyós alapítása – a végrendeletében kötötte ki, ha az újkígyósiak templomot kívánnak építeni a régi helyett, akkor az az uradalom támogatásával épüljön fel. Gróf Wenckheim József Antal 1852-ben hunyt el, és neje, Scherz Krisztina mellé temették a családi kriptába. A gróf halála után lányát, a kiskorú gróf Wenckheim Krisztinát Göndöcs Benedek – későbbi újkígyósi plébános – nevelte, aki gyámjaként 1853-ban meg is állapodott a kígyósiakkal az új templom felépítésében.

1856-ban a szükséges tégla helyben történt kiégetésével, Léhner Mihály plébánossága idején megindult az építkezés, melyhez jelentősen hozzájárult az uradalom. Az épület tervezője Czigler Antal volt. 1858-ban készült el a templom, amelyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. Az egyhajós, a főbejárat fölött magasodó toronnyal ellátott szentegyház a romantikus építészet jellegzetességeit mutatja, és Újkígyós ma is meghatározó épülete. A templom főhomlokzatán kétoldalt egy-egy falfülkében Szent Ferenc és Szent Vendel kőszobra áll. A Boldogságos Szűz Máriát ábrázoló főoltárkép Fischer Károly gyulai festőnek, Munkácsy Mihály mesterének alkotása. Egyes források szerint nem kizárt, hogy az oltárképet Munkácsy Mihály is festette. Lehetséges, hogy az ifjú asztalosinas szerepet kaphatott a kép elkészítésében, ugyanis az oltárkép restaurálása során, amikor a festményt megfordították, a vakkereten megpillantották az L. M. monogramot. Az ifjú Munkácsyt akkoriban még Lieb Mihálynak hívták, és a kép elkészültének idejében Fischer Károly festőművész tanította.

120 évvel ezelőtt, 1901-ben a templom belső ornamentális festést kapott. Az épület előtt, a bejárattól jobbra az örökváltság emlékére emelt kőkereszt állt, ami az évtizedek alatt erősen megrongálódott, és a lebontása után, 1965-ben – a község alapításának százötvenedik évfordulójára – felállították az újkígyósi hívek a mai feszületet.

(Forrás: ujkigyos.hu, sulinet.hu, beol.hu)