A héten, június 10-én ünnepeltük a szecesszió világnapját. A századforduló építészetét meghatározó szecesszió ismérvei a népi motívumok és a növényi minták felhasználása díszítő elemként, és a nagymértékű stilizálás. Jellemzően kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Békéscsabán nem épültek olyan kiemelkedő szecessziós épületek, mint a környező nagyobb városokban – például a szegedi Reök-palota, a kecskeméti Cifrapalota, vagy a nagyváradi Fekete Sas palota – de az ebben az időszakban kibontakozó városiasodás során helyben is születtek említésre méltó, helyi városképet meghatározó épületek.

Az egyik ilyen a városháza mellett található, a város talán legjelentősebb szecessziós épülete, a Weisz Mór-féle palota, ami 1909-ben épült. A tervezése különös módon zajlott, ugyanis az építtető és az építőmester több alkalommal is kérte a neves építészt, ifj. Rimanóczy Kálmánt, hogy adja át a nagyváradi Központi Takarékpénztár Rt. palota homlokzatrajzát, hogy azt lemásolva épüljön fel az új épület. Bár Rimanóczy a kérésüket visszautasította, mégis felépült egy majdnem ugyanolyan épület, amit néhány fénykép és képeslap segítségével terveztek meg. Rimanóczy perelt is, de a nagyváradi királyi ítélőtábla Weisz Mórnak és építőmesterének adott igazat, mondván, hogy a szerzői jog védelmére vonatkozó törvény építészeti alkotásokról nem rendelkezik. Így Békéscsabára is jutott egy darabka a híres „Pece-parti Párizsból”, ahogyan azt Ady Endre emlegette. Mint oly sok épület, ez sem úszta meg a kisebb átalakításokat, tornyait lebontották, tetőszerkezete egyszerűbb lett, mert úgy gondolták, hogy a magas, díszes épület mellett kevésbé tud érvényesülni a városháza épülete. Mai formájában is a Szent István tér hangsúlyos eleme.

A Szabadság téren található, három házból álló szecessziós épületegyüttes is jelentős a városkép szempontjából. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza – melynek emeletén egykor kaszinó működött – 1910-ben épült Wagner József tervei szerint. 1962-ben a Helyőrségi klub költözött az épületbe. Mellette Dr. Láng Frigyes ügyvéd 1911-ben építette fel szecessziós házát. A szomszédos Fábry-ház 1913-ban épült. Fábry Károly ügyvéd, író, közismert alakja volt a helyi és országos politikai életnek. Az első világháborúban egyetlen fiát elveszítette, és visszavonultságában a csabai múlt kutatásának szentelte idejét, korhű képet rögzítve városunk egykori életéről. Az épület 1959-től leánykollégium volt.

A városban még néhány épület hordozza magán a szecesszió jegyeit: a Petőfi Utcai Általános Iskola épülete, illetve néhány – az Élővíz-csatorna partján álló – villa is, a Szlovák Köztársaság Főkonzulátus három szintes villaépülete és az „ikervillák”. Sajnos néhány épület nagymértékben át lett alakítva, így például a második világháborús bombázásokban megsérült vonatkísérői laktanyát nem az eredeti állapotában állították helyre, elvesztve szecessziós jellegzetességét. A lebontott szecessziós épületek száma is jelentős, ezért különösen fontos, hogy a meglévő értékeinkre vigyázzunk, őrizzük meg az utókor számára.

A fotók forrása: csabaihazak.blog.hu, antikfoto.hu