Felvétel megtekintése

Önálló indítvány: “Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről”

A felszólalás szövege:

HERCZEG TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnökeként most a 2024-es költségvetésitörvény-javaslat nemzetpolitikai célú forrásait vagyok hivatott áttekinteni, és ehhez gyorsan hozzáteszem, hogy a költségvetés tárgyalásakor közvetetten tulajdonképpen a jövőt, a nemzet jövőjének az esélyeit vesszük sorra, elemezzük. Érdemes azonban először kis kitérőt tenni, és a jelenből kiindulva megállapítani, hogy a 2023. év a nemzetpolitikában a gondoskodó nemzet éve, amelynek központi üzenete, hogy odafigyelünk a külhoni magyar közösségekre, és ennek szellemében fogalmazható meg, hogy minden magyar ember felelőssége törődni egymással. Ahogy a járványhelyzetben, úgy a háborús szankciók okozta gazdasági nehézségek közepette is számíthatnak ránk a határon túli magyar családok, közösségek.

Áttekintve a költségvetésitörvény-javaslatot véleményem szerint az elkövetkező évre is jellemző ez a gondolkodásmód, ez a gondoskodás, erről árulkodnak ugyanis a források, a pénzügyi keretek. Ennek segítségével a 2010-ben megkezdett nemzetegyesítés az előttünk álló tervezet alapján a megszokott lendülettel folytatódik.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot áttekintve kijelenthető, hogy nemzetpolitikánk kormányzati bázisa a Miniszterelnökség. A költségvetésben ebben a fejezetben a nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcímen olvasható, hogy a 2024. évben 4 milliárd 330,3 millió forinttal fog gazdálkodni ez a terület, amely összeg minimálisan marad el a tavalyi kerettől. Ezzel a forrással többek között biztosítva van a Kőrösi Csoma Sándor-program aktivitása, amelynek célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, valamint a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezése, a magyarnyelv-ismeret szinten tartása, fejlesztése ösztöndíjasok segítségével. Ugyanígy garantált a Petőfi Sándor-program folytatása, amely projekt az egykori Monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. A program során 65 magyar fiatalt küldünk ki ezen országokba.

Az érintett országokban a magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények meghatározták azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ösztöndíjasaink. A két programnak köszönhetően a diaszpórában és a szórványban a magyar szervezetek állandó segítséget kapnak. Eddig több mint ezer ösztöndíjas segítette a szervezetek munkáját, a 2022-23-as programszakaszban pedig újabb száz ösztöndíjas teljesít szolgálatot.

Folytatom a következő alfejezettel, így elmondhatom, hogy továbbra is biztosítjuk a külhoni egyházi fenntartású létesítmények felújítási költségeit, valamint támogatjuk az egyházi szervezetek feladatellátási tevékenységével szorosan összefüggő infrastruktúra fejlesztését, támogatjuk, hiszen a Trianon óta eltelt 103 esztendő is bizonyította, hogy a hitnél nagyobb megtartó erő nincsen. A Miniszterelnökség a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységét az idei évhez hasonlóan 500 millió forinttal, a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyeket pedig 840 millió forinttal segíti. Ezen összegek megegyeznek a 2023-as számokkal.

Rendkívüli eredmény, hogy a jelenlegi nehéz időkben Magyarország Kormánya nagyságrenddel meg tudja emelni a külhoni családokat segítő oktatási-nevelési és hallgatói támogatásokat. A ’22/23-as tanévtől minden magyar nyelvű képzésben részt vevő gyermek számára biztosított a támogatás összege, amely az előző tanévben még 22 500 forint volt, a 2022/23-as tanévtől a támogatás összege több mint a négyszeresére, azaz évi 100 ezer forintra emelkedett. A jövő évi költségvetésben biztosítva van ennek a megemelt támogatásnak az összege a következő tanévre vonatkozóan is. Ezzel az összeggel az államhatárokon túli területeken élő magyar családok mindennapi megélhetéséhez járulunk hozzá.

Nagyon fontos, hogy a külhoni magyar intézményrendszer folyamatos működtetése továbbra is kiemelt prioritás maradt a nemzetpolitikában. A magyar közösségek megmaradásában meghatározó szerepet játszó intézmények és szervezetek továbbra is állandó támogatásban részesülnek a „Nemzeti jelentőségű intézmények” program keretében. Ezzel évente több mint 90 külhoni intézmény, szervezet és program kiszámítható, tervezhető támogatása valósul meg.

A következő együttműködési elemként említhetem, hogy 2015 óta támogatjuk a Kárpát-medencei testvértelepülési kapcsolatok kialakítását és megerősítését a Kárpát-medencei testvértelepülési program keretében. Ennek köszönhetően már több mint ezer testvérvárosi kapcsolat jött létre és vált erősebbé, gazdagodott egyre több tartalommal.

Lényeges megemlíteni, hogy folytatódnak a nemzetpolitikai államtitkárság tematikus évei is, amelyek keretében jelentős programok valósulnak meg a külhoni magyar közösségek támogatására.

Áttérve egy másik területre, szólni szeretnék arról, hogy 2021 óta a közösségi együttműködések mellett a gazdasági együttműködések támogatása is megvalósul. A következő elem, amiről beszélni illendő, az 2019-ben a Vajdaságban indult, és immáron az összes külhoni régióban realitássá vált. A programnak köszönhetően már 750 külhoni vállalkozóból álló szakmai hálózat alakult a Kárpát-medencében.

Tisztelt Ház! Fontos megemlíteni a költségvetésitörvény-tervezetben önálló fejezettel rendelkező Bethlen Gábor Alapot. Az itt biztosított források a duplájára nőnek az előző évi előirányzathoz képest. Ez a tétel a költségvetés módosításával már az idei évben is jelentősen megemelkedett annak érdekében, hogy a külhoni magyarság számára biztosított támogatások folyamatosságát fenntartsuk. Az alap jövőre 64 milliárd 371,8 millió forinttal gazdálkodhat.

A Bethlen Gábor Alap felelős a rendkívül jelentős nemzetegyesítő eredményekkel rendelkező Határtalanul! programért is, amely immár több mint 500 ezer magyarországi diák külhoni tanulmányútját biztosítja. Ez a feladat jövőre 4 milliárd 569 millió 300 ezer forintot kap. Kiemelem még szintén a Bethlen Gábor Alap fejezetében a Rákóczi Szövetség részére nyújtott 1 milliárd 740 millió 600 ezer forintnyi támogatást. A Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencét behálózó közösségére, hagyományaira és támogatói bizalmára építve végzi a magyarság szolgálata érdekében a hiánypótlónak mondható tevékenységét. Talán sokan nem tudják, hogy 599 Kárpát-medencei településen működnek szervezeteik, mintegy 30 ezer fős tagsággal. Az egyes szervezeteik, csoportjaik az elmúlt évben is számos helyi kezdeményezést, közösségi eseményt, önkéntes tevékenységet valósítottak meg.

Tisztelt Ház! A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium forrásait vizsgálva is találunk nemzetpolitikai vonatkozásokat. A 2024. évben is tovább folytatódnak a határon túli gazdaságfejlesztési programok. Ezek elsődleges célja a mezőgazdaság, a turizmus, a vállalkozásfejlesztés és a beruházások támogatása, hozzájárulva a helyi foglalkoztatásbővüléshez, munkahelyteremtéshez. A magyar közösségek ezáltal gazdaságilag erősödnek, növekszik a helyben maradás esélye, amely jó a szomszédos országoknak is, hiszen az adófizetésnek, a foglalkoztatásnak, a növekvő fogyasztásnak a pozitív hozadéka ezekben az országokban jelentkezik. A 2024-es évben 2 milliárd 432,9 millió forintot különítünk el tehát a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására.

A következő költségvetési elem, amelyről örömmel számolhatok be, a csángó-magyar együttműködési program, mely a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium kezelésében van. A jövő évben 1 milliárd 349 millió forint kerülhet itt felhasználásra. A moldvai csángómagyarság nemzetünk szerves és elválaszthatatlan része. A Nemzeti Összetartozás Bizottságának delegációja májusban Csángóföldön járt, és csak az elismerés hangján szólhatok az ott végzett munkáról. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által koordinált oktatási program célja a magyar nyelv és kultúra ismeretének megőrzése és erősítése. Ezekbe a magyar nyelvű programokba minden korosztálynak lehetősége van bekapcsolódni, és az óvodásoktól a felsőoktatásban tanulókig nyújt sok-sok programot. Emellett a csángómagyarok értékeinek megőrzését és népszerűsítését végző program keretében hagyományőrző foglalkozásokat is szerveznek tulajdonképpen minden korosztálynak. De számba vehettük még a helyszínen a beruházásokat, ingatlanfejlesztéseket, kiemelve az önazonosság megőrzése érdekében rendkívül fontos műhelyekként működő magyar házakat. Bár feladat továbbra is akad még a jövőben, biztató, hogy a kormány 2024-ben is biztosítani tudja az általunk is látott munka bővítését, a nyelvi fejlesztést, hagyományőrzést, szociális segítségnyújtást és a vállalkozásélénkítés kiterjesztését.

Soron következő elemként említem, hogy jövőre is folytatódhat a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével 2021-ben első alkalommal megvalósított Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram. Ennek keretében a diaszpórában élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok magyarországi felsőfokú tanulmányait támogatjuk mintegy 675 millió forintos keretösszeggel.

A költségvetés-tervezetben tehát biztosítva vannak az egyes ágazatok külhoni magyarságot érintő támogatásai. Folytatódhat az egységes Kárpát-medencei tér építése többek között a kultúra, a felsőoktatás, a hitélet, a vállalkozások, a turizmus, valamint az agrárium területén is. Ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök úr a Magyar Állandó Értekezlet XX., tavalyi novemberi ülésén megfogalmazta: válsághelyzetben sem szabad stratégiai célokat feladni, a nemzetegyesítés pedig ilyen stratégiai cél. A 2024-es költségvetés ennek a bizonyítéka. A benne szereplő, határon túli magyarságot érintő fejezetek, alfejezetek, források garantálják a nemzetegyesítés folytatását. Annyit még hozzátennék a mostani mondandómhoz, hogy számomra azért is különösen örömteli, hogy a nemzetegyesítés programja ilyen szinten tud haladni a közeljövőben is, mert Békéscsabán, Békés megyében számos olyan civil szervezet, olyan magánszemély van, akik együttműködnek határon túli településekkel, határon túli területekkel, és tulajdonképpen ezek az együttműködések, fejlesztések, programok fedezete is biztosítva van.

Még annyit hozzátennék, hogy most a költségvetés tárgyalása során, de tulajdonképpen minden parlamenti napon meglehetősen sok kritikát kapunk az ellenzéktől, de azt örömmel mondhatom, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottsága ülésein gyakran elhangzik, hogy az ellenzék véleménye is az, hogy a nemzetpolitika jó Magyarországon, jó az az irány, amit a kormányzat követ. Ennek szellemében tehát javaslom a következő évi költségvetés elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet.